A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala. A reggeli ital (vagy egyesek számára a délutáni ital) leginkább magas koffeintartalmáról ismert, amely még a legfáradtabb szemeket is felvidítja.
Tekintettel a kávé népszerűségére, számos tanulmány vizsgálta annak egészségre gyakorolt hatását, azonnali és hosszú távon egyaránt.
Mint kiderült, a mérsékelt kávéfogyasztás egészségügyi előnyökkel jár, többek között csökkenti a prediabétesz és a májbetegség kockázatát.
A kutatók megvizsgálták a koffein agyra gyakorolt hatását is – és az eddigi eredmények meglehetősen ígéretesnek tűnnek, ha a kognitív egészségedről van szó.
Tartalomjegyzék
Aktív összetevők a kávéban
A kávé több száz bioaktív vegyületet tartalmaz, amelyek hozzájárulnak potenciálisan erős egészségügyi előnyeihez.
Ezen vegyületek közül sok antioxidáns, amelyek küzdenek a sejtekben lévő káros szabad gyökök által okozott károk ellen.
Íme a kávé legfontosabb hatóanyagai:
- Koffein. A kávé fő hatóanyaga, a koffein serkenti a központi idegrendszert.
- Klorogén savak. Ezek a polifenol antioxidánsok előnyösek lehetnek bizonyos biológiai folyamatokban, például a vércukor anyagcserében és a magas vérnyomásban.
- Cafestol és kahweol. Ezek a vegyületek a kávé természetes olajában jelen vannak, és nagy mennyiségben megtalálhatók a szűretlen kávéban.
- Trigonelline. Ez az alkaloidvegyület magas hő hatására instabil, és pörkölés során nikotinsavat, más néven niacint (B3-vitamin) képez.).
Azonban ezen anyagok mennyisége egy csésze kávéban változhat.
Összegzés: A kávé egészséges ital lehet, tele több száz biológiailag aktív vegyülettel, beleértve a koffeint, a klorogénsavat, a trigonellint, a cafestolt és a kahweolt.
Hogyan hat a kávé az agyra?
A koffein számos módon hat a központi idegrendszerre (CNS).
A hatások főként a koffein és az adenozin receptorok közötti kölcsönhatásból erednek.
Az adenozin egy neurotranszmitter az agyban, amely elősegíti az alvást.
Az agyban lévő neuronoknak specifikus receptorai vannak, amelyekhez az adenozin kapcsolódhat. Amikor ezekhez a receptorokhoz kötődik, gátolja a neuronok tüzelési hajlamát. Ez lelassítja az idegi aktivitást.
Az adenozin rendszerint a nap folyamán felhalmozódik, és végül álmossá tesz, amikor el kell aludni.
A koffein és az adenozin molekulaszerkezete hasonló. Tehát amikor a koffein jelen van az agyban, versenyez az adenozinnal, hogy ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődjön.
A koffein azonban nem lassítja le a neuronok tüzelését, mint az adenozin. Ehelyett megakadályozza, hogy az adenozin lelassítsa az idegi aktivitást.
A koffein elősegíti a központi idegrendszer stimulálását, ezáltal éber érzést kelt.
Összegzés: A koffein a fő oka annak, hogy a kávé serkenti az agyműködést. Ez a stimuláns blokkolja az adenozint, egy gátló neurotranszmittert az agyban, amely álmossá tesz.
Hogyan javíthatja a koffein az agyműködést
A koffein a nyugalmi agy entrópiájának növekedéséhez vezethet.
Az agy entrópia létfontosságú az agy működéséhez, és a magas szint magas feldolgozási képességekre utal. A nyugalmi agy entrópiájának növekedése magasabb információfeldolgozási kapacitásra utal.
A koffein a központi idegrendszert is stimulálja azáltal, hogy elősegíti más neurotranszmitterek, köztük a noradrenalin, a dopamin és a szerotonin felszabadulását.
A koffein javíthatja az agyműködés különböző aspektusait, beleértve:
- hangulat
- reakció idő
- éberség
- Figyelem
- tanulás
- általános mentális funkció
Ennek ellenére idővel kialakulhat a koffein toleranciája. Ez azt jelenti, hogy több kávét kell fogyasztania, mint korábban, hogy ugyanazokat a hatásokat érje el.
Az Ön számára javasolt: A zöld tea 10 bizonyítékokon alapuló egészségügyi előnye
Ne feledje azonban, hogy a több nem mindig jobb.
Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) kijelentette, hogy az egészséges felnőttek csak körülbelül 4 vagy 5 csészét (400 milligrammot) fogyaszthatnak naponta, hogy elkerüljék a potenciálisan veszélyes vagy káros mellékhatásokat.
Ha pedig teherbe akar esni, terhes, szoptat, koffeinérzékeny, gyógyszert szed, vagy valamilyen alapbetegséggel él, érdemes lehet egy egészségügyi szakemberrel beszélnie.
Közösen eldöntheti, hogy milyen mennyiségű koffein a megfelelő az Ön számára.
Összegzés: A koffein változásokat okoz számos neurotranszmitterben, ami javíthatja a hangulatot, a reakcióidőt, a tanulást és az éberséget.
Koffein és memória
A kávé és a koffein szintén befolyásolhatja a memóriáját, de az ezzel kapcsolatos kutatások vegyesek, és további vizsgálatokra van szükség.
Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a koffein jelentős pozitív hatással lehet mind a rövid, mind a hosszú távú memóriára.
Más tanulmányok nem számoltak be a memóriára gyakorolt hatásról, sőt azt is megállapították, hogy a koffein csökkenti a memóriafeladatok teljesítését.
Egy tanulmányban, amikor a résztvevők elfogyasztottak egy koffeintablettát egy képsorozat tanulmányozása után, megerősödött a képességük, hogy 24 órával később felismerjék a képeket.
Úgy tűnt, hogy a koffein ellenállóbbá tette ezeket az emlékeket az elfelejtéssel szemben, mint a placebócsoport.
Összegzés: Míg egyes tanulmányok azt találták, hogy a koffein javíthatja a rövid távú memóriát, mások nem találtak hatást. A hosszú távú memóriára gyakorolt hatásokat tovább kell vizsgálni.
Kávé és fáradtság vagy fáradtság
A fő ok, amiért az emberek kávét isznak, az, hogy energikusabbnak és ébren érezzék magukat, így nem meglepő, hogy a kutatások kimutatták, hogy a koffein elnyomhatja a fáradtság érzését.
Az Ön számára javasolt: Kávé: jó vagy rossz?
Az energialöket azonban csak egy bizonyos ideig tart, mielőtt elmúlik. Akkor úgy érezheti, hogy szüksége van még egy csészére.
Csak ügyeljen arra, hogy ne igyon nagy mennyiségű koffeint késő délután vagy este, mert megzavarhatja az éjszakai alvást.
Ha a kávéfogyasztás rontja az alvás minőségét, akkor valószínűleg az ellenkező hatást váltja ki – ahelyett, hogy csökkentené a fáradtságot, alvászavart és általános agyműködést okozhat.
Összegzés: Az emberek gyakran használják a kávét a fáradtság és a fáradtság ellen. Azonban ha későn fogyasztjuk, a koffein ronthatja az alvás minőségét, és ennek eredményeként fáradtabbnak érzi magát.
A kávé csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka világszerte. Általában lassan kezdődik, de idővel súlyosabbá válik.
Az Alzheimer-kór memóriavesztést, valamint gondolkodási és viselkedési problémákat okoz. Jelenleg nincs ismert gyógymód.
Érdekes módon az étrenddel kapcsolatos tényezők befolyásolhatják az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak kialakulásának kockázatát.
Megfigyelési tanulmányok a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztást az Alzheimer-kór kialakulásának akár 65%-kal alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
A kávé és a koffein védő hatását azonban nem erősítették meg randomizált, kontrollált vizsgálatok.
Összegzés: A kávé rendszeres, mérsékelt fogyasztása az Alzheimer-kór kockázatának csökkenésével jár. Ezeknek az eredményeknek a megerősítéséhez azonban jobb minőségű tanulmányokra van szükség.
Kávé és Parkinson-kór
A Parkinson-kór a központi idegrendszer krónikus betegsége.
Az agyi idegsejtek elpusztulása jellemzi, amelyek dopamint választanak ki, és fontosak az izommozgásban.
A Parkinson-kór főként a mozgást érinti, és gyakran remegést is magában foglal. Erre az állapotra nincs ismert gyógymód, ezért a megelőzés különösen fontos.
Érdekes módon a tanulmányok azt mutatják, hogy a kávé csökkentheti a Parkinson-kór kockázatát.
Egy nagy áttekintő tanulmány szerint 29%-kal alacsonyabb a Parkinson-kór kockázata azoknál az embereknél, akik napi 3 csésze kávét ittak. Úgy tűnik, hogy 5 csésze elfogyasztása nem járt sok előnnyel, ami azt jelzi, hogy több nem feltétlenül jobb.
Úgy tűnik, hogy a kávéban lévő koffein a felelős ezekért a védőhatásokért.
Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a bizonyítékok jelentősek, nem 100%-os meggyőzőek.
Az Ön számára javasolt: A kávé fokozhatja az anyagcserét és segíthet a zsírégetésben?
Összegzés: Mérsékelt mennyiségű kávé fogyasztása védelmet nyújthat a Parkinson-kór ellen. Ez a hatás a koffeinnek tulajdonítható.
Összegzés
Mértékkel fogyasztva a kávé nagyon jót tesz az agynak.
Rövid távon javíthatja a hangulatot, az éberséget, a tanulást és a reakcióidőt. A hosszú távú használat védelmet nyújthat az olyan agyi betegségek ellen, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.
Bár sok ilyen tanulmány megfigyelésen alapul – vagyis nem tudják bizonyítani az ok-okozatot –, határozottan azt sugallják, hogy a kávé jót tesz az agynak.
A mértékletesség azonban kulcsfontosságú. Túlzott fogyasztása esetén a koffein szorongást, izgatottságot, szívdobogásérzést és alvásproblémákat okozhat.
Vannak, akik érzékenyek a koffeinre, míg mások naponta sok csészével ihatnak mellékhatások nélkül.
Ennek ellenére néhány embernek korlátoznia kell koffeinbevitelét, beleértve a gyermekeket, serdülőket és terheseket.
