Kevés tápanyag olyan fontos, mint a fehérje.
A fehérje az izmok, a bőr, az enzimek és a hormonok építőköve, és alapvető szerepet játszik a test minden szövetében.
A legtöbb élelmiszer tartalmaz némi fehérjét. Ennek eredményeként a valódi fehérjehiány ritka a fejlett országokban. Néhány ember azonban továbbra is veszélyben lehet.
A hiány különféle egészségügyi problémákhoz vezet, míg az alacsony fehérjebevitel szintén aggodalomra adhat okot, mivel idővel finom változásokat okozhat a szervezetben.
Ez a cikk az alacsony fehérjebevitel vagy -hiány 8 tünetét sorolja fel.
Mi a fehérjehiány?
Fehérjehiányról akkor beszélünk, ha a bevitelünk nem képes kielégíteni szervezetünk szükségleteit.
Becslések szerint világszerte egymilliárd ember szenved a nem megfelelő fehérjebeviteltől.
A probléma különösen súlyos Közép-Afrikában és Dél-Ázsiában, ahol a gyerekek akár 30%-a is túl kevés fehérjét kap az étrendjéből.
A fejlett országokban bizonyos emberek szintén veszélyben vannak. Ide tartoznak a kiegyensúlyozatlan étrendet követő emberek, valamint az intézetben elhelyezett idősek és a kórházi betegek.
Míg a valódi fehérjehiány nem gyakori a nyugati világban, egyesek nagyon kevés mennyiséget kapnak az étrendjükből.
A túl kevés fehérje hosszú időn át kialakuló változásokat okozhat a testösszetételben, például izomsorvadást.
A fehérjehiány legsúlyosabb formája kwashiorkor néven ismert. Leggyakrabban gyermekeknél fordul elő a fejlődő országokban, ahol gyakori az éhínség és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás.
A fehérjehiány a szervezet működésének szinte minden aspektusát érintheti. Ennek eredményeként számos tünethez kapcsolódik.
Néhány ilyen tünet akkor is megjelenhet, ha a fehérjehiány marginális. Az alábbiakban felsoroljuk őket, a kwashiorkor néhány tipikus tünetével együtt.
Összegzés: Fehérjehiányról akkor beszélünk, ha az emberek nem jutnak megfelelő mennyiségű fehérjéhez az étrendjükből. A Kwashiorkor legsúlyosabb formája a fejlődő országokban leggyakrabban gyermekeknél fordul elő.
1. Ödéma
Az ödéma, amelyet a duzzadt és puffadt bőr jellemez, a kwashiorkor klasszikus tünete.
A tudósok úgy vélik, hogy ezt az emberi szérumalbumin alacsony mennyisége okozza, amely a vér folyékony részében vagy a vérplazmában a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje.
Az albumin egyik fő funkciója az onkotikus nyomás fenntartása – egy olyan erő, amely folyadékot von be a vérkeringésbe. Ily módon az albumin megakadályozza a túlzott mennyiségű folyadék felhalmozódását a szövetekben vagy más testrészekben.
A csökkent humán szérumalbuminszint miatt a súlyos fehérjehiány alacsonyabb onkotikus nyomáshoz vezet. Ennek eredményeként a folyadék felhalmozódik a szövetekben, ami duzzanatot okoz.
Ugyanezen okból a fehérjehiány folyadék felhalmozódásához vezethet a hasüregben. A puffadt has a kwashiorkor jellegzetes jele.
Ne feledje, hogy az ödéma a súlyos fehérjehiány tünete, ami a fejlett országokban nem valószínű, hogy megtörténik.
Összegzés: A kwashiorkor fő tünetei az ödéma és a duzzadt has.
2. Zsíros máj
A kwashiorkor másik gyakori tünete a zsírmáj vagy zsír felhalmozódása a májsejtekben.
Kezelés nélkül az állapot zsírmájbetegséggé alakulhat, ami gyulladást, májhegesedést és potenciálisan májelégtelenséget okozhat.
A zsírmáj gyakori állapot az elhízott embereknél, valamint a sok alkoholt fogyasztóknál.
Nem világos, hogy miért fordul elő fehérjehiány esetén, de a tanulmányok azt sugallják, hogy a zsírszállító fehérjék, az úgynevezett lipoproteinek szintézisének károsodása hozzájárulhat az állapot kialakulásához.
Összegzés: A zsírmáj a kwashiorkor egyik tünete gyermekeknél. A legrosszabb esetben májelégtelenséghez vezethet.
3. Bőr-, haj- és körömproblémák
A fehérjehiány gyakran nyomot hagy a bőrön, a hajon és a körmökön, amelyek nagyrészt fehérjéből állnak.
Az Ön számára javasolt: Zsírban oldódó vitaminok: Átfogó áttekintés
Például a kwashiorkor gyermekeknél a bőr pikkelyes vagy repedező bőrével, bőrpírjával és depigmentált bőrfoltokkal tűnik ki.
A hajritkulás, a kifakult hajszín, a hajhullás (alopecia) és a törékeny körmök szintén gyakori tünetek.
Ezek a tünetek azonban nem valószínű, hogy megjelennek, hacsak nem súlyos fehérjehiányban szenved.
Összegzés: A súlyos fehérjehiány hatással lehet a bőrre, bőrpírt, hámló bőrt és depigmentációt okozhat. Törékeny körmöket és hajhullást is okozhat.
4. Izomtömeg elvesztése
Az izmok a tested legnagyobb fehérjetárolója.
Ha hiányzik a táplálékból származó fehérje, a szervezet hajlamos a vázizmokból felvenni a fehérjét, hogy megőrizze a fontosabb szöveteket és testfunkciókat. Ennek eredményeként a fehérjehiány idővel izomsorvadáshoz vezet.
Még a mérsékelt fehérjehiány is izomsorvadást okozhat, különösen időseknél.
Egy idős férfiakon és nőkön végzett tanulmány kimutatta, hogy az izomvesztés nagyobb volt azoknál, akik a legkevesebb fehérjét fogyasztottak.
Ezt más tanulmányok is megerősítették, amelyek azt mutatják, hogy a fokozott fehérjebevitel lassíthatja az időskorral járó izomdegenerációt.
Összegzés: A fehérje elengedhetetlen az izomnövekedéshez és -karbantartáshoz. Az izomtömeg csökkenése a nem megfelelő fehérjebevitel egyik első jele.
5. Nagyobb a csonttörések kockázata
Nem az izmok az egyetlen szövet, amelyet az alacsony fehérjebevitel érint.
A csontjai is veszélyben vannak. A nem elegendő fehérje fogyasztása gyengítheti a csontokat és növelheti a törések kockázatát.
Egy posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálat azt találta, hogy a magasabb fehérjebevitel alacsonyabb csípőtáji törések kockázatával jár. A legmagasabb bevitel 69%-kal csökkentette a kockázatot, és úgy tűnt, hogy az állati eredetű fehérjéknek vannak a legnagyobb előnyei.
Egy másik, a közelmúltban csípőtörést szenvedett posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálat kimutatta, hogy napi 20 gramm fehérje-kiegészítő fél éven keresztül történő bevétele 2,3-kal lassította a csontvesztést.%.
Az Ön számára javasolt: A magnéziumhiány 7 jele és tünete
Összegzés: A fehérje segít fenntartani a csontok szilárdságát és sűrűségét. Az elégtelen fehérjebevitel az alacsonyabb csontsűrűséggel és a törések fokozott kockázatával hozható összefüggésbe.
6. A növekedés visszamaradása gyermekeknél
A fehérje nemcsak az izom- és csonttömeg megőrzését segíti elő, hanem a test növekedéséhez is elengedhetetlen.
Így a hiány vagy elégtelenség különösen káros azoknak a gyermekeknek, akiknek növekvő szervezete állandó ellátást igényel.
A satnyaság a gyermekkori alultápláltság leggyakoribb jele. 2013-ban a becslések szerint 161 millió gyermek szenvedett visszamaradt növekedéstől.
Megfigyeléses vizsgálatok erős összefüggést mutatnak az alacsony fehérjebevitel és a gyengült növekedés között.
A növekedés visszaesése a kwashiorkor egyik fő jellemzője a gyermekeknél.
Összegzés: Az elégtelen fehérjebevitel késleltetheti vagy megakadályozhatja a gyermekek növekedését.
7. A fertőzések fokozott súlyossága
A fehérjehiány az immunrendszerre is hatással lehet.
A károsodott immunfunkció növelheti a fertőzések kockázatát vagy súlyosságát, ami a súlyos fehérjehiány gyakori tünete.
Például egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a csak 2% fehérjét tartalmazó étrend követése súlyosabb influenzafertőzéssel jár, mint a 18% fehérjét tartalmazó étrenddel.
Még a csekély fehérjebevitel is károsíthatja az immunrendszert. Egy idősebb nőkön végzett kis tanulmány kimutatta, hogy az alacsony fehérjetartalmú diéta kilenc hétig tartó követése jelentősen csökkentette az immunválaszukat.
Összegzés: A túl kevés fehérje fogyasztása ronthatja szervezetének azon képességét, hogy ellenálljon a fertőzéseknek, például a megfázásnak.
8. Nagyobb étvágy és kalóriabevitel
Bár a rossz étvágy a súlyos fehérjehiány egyik tünete, a hiány enyhébb formáira ennek az ellenkezője igaz.
Az Ön számára javasolt: D-vitamin-hiány: tünetek, kezelések, okok és így tovább
Ha a fehérjebevitel nem megfelelő, a szervezet megpróbálja helyreállítani a fehérje állapotát az étvágy növelésével, és arra ösztönzi Önt, hogy valami ennivalót találjon.
De a fehérjehiány nem váltja ki céltalanul az evési vágyat, legalábbis nem mindenkinél. Szelektíven növelheti az emberek étvágyát a sós ételek iránt, amelyek általában magas fehérjetartalmúak.
Bár ez minden bizonnyal segíthet élelmiszerhiány idején, a probléma az, hogy a modern társadalom korlátlan hozzáférést biztosít a sós, magas kalóriatartalmú ételekhez.
Sok ilyen készétel tartalmaz némi fehérjét. Azonban ezekben az élelmiszerekben a fehérje mennyisége gyakran jelentősen alacsony az általuk biztosított kalóriák számához képest.
Ennek eredményeként a rossz fehérjebevitel súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet, ezt a gondolatot a fehérje-áttétel hipotézisének nevezik.
Nem minden tanulmány támasztja alá ezt a hipotézist, de a fehérje jóllakóbb, mint a szénhidrát és a zsír.
Ez részben az oka annak, hogy a megnövekedett fehérjebevitel csökkentheti a teljes kalóriabevitelt és elősegítheti a fogyást.
Ha állandóan éhesnek érzi magát, és nehezen tudja kordában tartani a kalóriabevitelét, próbáljon meg minden étkezéshez hozzáadni némi sovány fehérjét.
Összegzés: Az alacsony fehérjebevitel növelheti az étvágyat. Míg a nagyobb étvágy előnyös élelmiszerhiány idején, bőséges táplálék esetén elősegítheti a súlygyarapodást és az elhízást.
Mennyi fehérjére van szüksége?
Nem mindenkinek van egyforma fehérjeszükséglete. Ez számos tényezőtől függ, beleértve a testsúlyt, az izomtömeget, a fizikai aktivitást és az életkort.
Vitathatatlan, hogy a testsúly a fehérjeszükséglet legfontosabb meghatározója. Ennek eredményeként az ajánlásokat általában grammban adják meg minden fontra vagy kilogrammra.
Az ajánlott napi bevitel 0,4 gramm fehérje testtömegkilónként (0,8 gramm/kg). A tudósok becslése szerint ez a legtöbb ember számára elegendő.
Ez napi 66 gramm fehérjét jelent egy 165 font súlyú (75 kg) felnőtt számára.).
A sportolók számára az American College of Sports Medicine napi 0,5-0,6 gramm fehérjebevitelt javasol testtömegkilónként (1,2-1,4 gramm/kg), aminek elegendőnek kell lennie az izomfenntartáshoz és az edzés helyreállításához.
A tudósok azonban nem értenek egyet abban, hogy mennyi az elég. A Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság napi ajánlása 0,9 gramm fehérje/testsúlykilogramm (2 gramm/kg) sportolók számára.
Csakúgy, mint a sportolóknak, úgy tűnik, hogy az idősebb felnőtteknek is nagyobb a fehérjeszükségletük.
Míg az ajánlott napi bevitel jelenleg ugyanaz idős és fiatal felnőttek számára, a tanulmányok azt mutatják, hogy ez alulbecsült, és 0,5–0,7 grammra kell emelni testtömegkilónként (1,2–1,5 gramm/kg) idős emberek esetében.
Egyszerűen fogalmazva, ha Ön idősebb vagy fizikailag aktív, a napi fehérjeszükséglete valószínűleg magasabb, mint a jelenleg ajánlott napi 0,4 gramm/testtömegkilogramm (0,8 gramm/kg).
A leggazdagabb fehérjeforrások a hal, a hús, a tojás, a tejtermékek és a hüvelyesek.
Összegzés: Az ajánlott napi fehérjebevitel 0,4 gramm/font (0,8 gramm/kg). A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a követelmények nagyobbak lehetnek a sportolók és az idősebb felnőttek esetében. Hogy pontosan mennyivel nagyobb, az vita tárgya.
Összegzés
A fehérje mindenhol megtalálható a szervezetben. Az izmok, a bőr, a haj, a csontok és a vér nagyrészt fehérjéből állnak.
Emiatt a fehérjehiánynak sokféle tünete van.
A súlyos fehérjehiány duzzanatot, elzsírosodott májat, bőrdegenerációt, fokozhatja a fertőzések súlyosságát és a gyermekek növekedésének visszaesését okozhatja.
Bár a valódi hiány ritka a fejlett országokban, az alacsony bevitel izomsorvadást okozhat, és növeli a csonttörések kockázatát.
Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a túl kevés fehérje növelheti az étvágyat, és elősegítheti a túlevést és az elhízást.
Az optimális egészség érdekében győződjön meg róla, hogy minden étkezésben tartalmaz fehérjében gazdag ételeket.
